Éber kóma egy véres pátosz

Lelked füstje véres kárt hoz

Mégis szüntelen műveled

Folyton fojtod meg tűzhelyed

—-

Ragaszkodni egy szeretett tájhoz

Hű maradni egy rozsdás lánchoz

Kormos köddel töltöd az űrteret

Hogy ködbe vesszen a bűneset

—-

Mi rétegről rétegre hámoz

És végül csak ez köt ágyhoz

De takaród is teher, mi mellkasodra ül

Miközben elméd percről percre züll

—-

És a határ már csak egy ködös sziklaperem

Csak egy lépésre van tőled az érdektelen

Csak egy kis szúrás, egy csepp vér

Télen a halál is rikító hófehér

—-

Félmeztelen, fáradtan fagysz el

A tű számodra olcsó charter

Melyen csak egymagadban repülsz

Melyen mélyen magadba merülsz

—-

Kihűlt tested egy koszos matracon hever

Mellkasodból gyümölcs nő, piros édes eper

Melletted levél, bogyó, hó fekszik

Segített eddig, segített ennyit