Bűneim

Büszke vagyok magamra hogy í tolt koptatok

Büszke vagyok ha mást nem hát szavakat kaptatok

Büszke vagyok arra hogy bűnömre is büszke vagyok

Hisz büszkén világtalanul maradunk vakok

—

Ha kedvem nem tartja egy érme se üti az asztalt 

Én szabadon akarom magamnak az estet és a nappalt

Zsebemre ki tolvaj meccést ejt haragomtól ne félj

De lett volna idő mikor azt kivántam volna ne élj

—

Bujkál bennem a bujaság nem is rejtem el

Hisz káprázat ha két fél párnák közt egybekel

Vágyaim mértéke határtalan úgyérzem

És ha úgy érzem ezt is túllépem s majd túlélem

—

Miért van az hogy neked van és nekem kevés

Miért van az hogy nekik maradás nekem menés

Elélnék én mint ők oly nagyon szívesen

Ha az kell hozzá ne verjen szívem sem

—

Addig örűlj míg kések én a vacsoráról

Mert ha oda érek késsel kergettek a vacsorámtól

Nem ismerem azt hogy sok vagy elég

Bennem a világ összes perce elég

—

Kordában tartanám tudom gyerekes nagyon

De mostmár nem kell test étel se vagyon 

Hisz van egy fontosabb erősebb értékem

Dögöljön meg mindenki a személyes békében

—

Rest vagyok s ezt tagadni már nincs kedvem

Kárhozott és bűnös végleg az én lelkem

Ha nem is végleg nem is zavar már

Életed árán halálig tagadtál

—

Bűneim láthatod akár csak mint a tenger

S mégis azt mondanád rám hogy ember

Hisz ki valóban tiszta az utolsó napjáig

Ember e végig a legmélyebb magjáig?