Szürke fény töri fel az éjszaka sötétségét,

mintha a hajnal kósza szikrája

utat keresne a szürkület repedései között.

—

A világ örvénylő lépteitől

megtörik az egyhangú ritmus,

az eső lemossa a létezés lábnyomait.

—

A szempilláimon csüngő könnycsepp

prizmaként tördeli darabokra

a megszürkült fényt,

így űzve gúnyt a csöndből.

—

De a vége mindig ugyanaz:

elfakulnak a színek,

s minden visszatér

a monoton szürkeségbe.