Báj-bye csevej töri meg az órák óta álló monotónt

Várok, de csak a szél beszél helyetted

Minden néma szót egy újabb néma szó követ

A könnycseppek az aszfalt sötét repedéseiben visszhangoznak

De a szó megbicsaklik a torkomban

És fulladásig fojt

—

Bájos csevej, bye, szívemnek is hisz végleg megállt

Halál választ el, vagy majd a fegyver, amivel

A homlokomnak szegezem a múltat?

Bye-báj csevej

—

Szempilláid rezzenése még itt van a szélben

De a hangod már csak egy halvány árnyék

A panelház falára vetítve

—

Ringat a néma szél

A szó kihuny, mint az utolsó lámpa az ablakban

Nem marad más,

csak ez a fáj, fáj csevej